A termőföld öröklése Magyarországon speciális szabályokhoz kötött, amelyek célja az osztatlan közös tulajdon felszámolása és a mezőgazdasági termelés fenntartása.

Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb előírásokat, különös tekintettel a föld öröklésére, az öt éves szabályra és a birtokmaximumra.

Hagyatéki eljárás föld öröklés

Ha a hagyaték tárgya földnek minősülő ingatlan, és azt több örökös közösen örökli, akkor az örökösöknek az ingatlan tulajdonostársainak számának növekedését el kell kerülniük.

Ezt az alábbi módokon tehetik meg a hagyatéki eljárásban:

a) Osztályos egyezséget kötnek,

b) Az örökrészt más örökösre, kieséses örökösre vagy hagyatéki hitelezőre ruházzák át úgy, hogy közös tulajdon ne keletkezzen,

c) Az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik,

d) Az ingatlant, örökrészt vagy tulajdoni hányadot az állam javára ingyenesen felajánlják.

Föld közös tulajdonban: 5 éves szabály – kötelező határidő

Ha a fenti megoldások nem vezetnek eredményre, akkor az örököstársak közös tulajdonába kerül a föld. (Ha például az örökhagyónak 1/1 arányú tulajdonában volt a föld és két örökös van, akkor ½ – ½ tulajdoni hányadban lesz a föld ingatlan).  

Az örökösöknek a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő öt éven belül meg kell szüntetniük az osztatlan közös tulajdont.

Erre az alábbi módokon kerülhet sor:

• Egyben értékesítik az ingatlant,
• Egyikük tulajdonába adják,
• Az állam javára ingyenesen felajánlják,
• Megindítják az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást.

Ha ezt nem teljesítik:

• Az ingatlan kényszerértékesítésre kerül;
• Az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzik a kötelezettséget és az öt év leteltének dátumát 

Kivétel a birtokkorlát alól törvényes öröklés esetén

A termőföld öröklésénél különbséget tenni a törvényes öröklés és végrendeleti öröklés között.

A földforgalmi törvény által előírt birtokkorlátok – például az 1 hektáros maximum nem földművesek esetén, illetve a 300 hektáros felső határ földműveseknél – nem érvényesülnek törvényes öröklés esetén.

Ez azt jelenti, hogy:

• Törvényes örökös (pl. gyermek, házastárs, szülő) akkor is örökölhet termőföldet, ha az meghaladja az egyébként rá vonatkozó birtokmaximumot.
• Nem szükséges földművesnek lenni az öröklés pillanatában, de egy éven belül meg kell szerezni a földműves státuszt, ha az örökös továbbra is birtokolni kívánja a földet.
• Végrendeleti örökös esetén viszont szigorúan érvényesülnek a birtokkorlátok, és csak akkor örökölhet, ha földművesnek minősül, és nem lépi túl a 300 hektárt.

További kivétel, hogy ha a végrendeleti örökös egyben törvényes örökös is lehetne (például örökhagyó az unokája, ha örökhagyó gyermeke kiesik), akkor rá sem kell alkalmazni a korlátozásokat, még akkor sem, ha végrendelet alapján örököl.

Ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a földek családon belül maradjanak, és ne akadályozza meg a jogszabály a hagyományos öröklési rendet, még akkor sem, ha az örökös nem rendelkezik mezőgazdasági végzettséggel vagy földműves státusszal az öröklés pillanatában.

Az aranykalászos gazda vizsga államilag elismert szakképesítés, amely mezőgazdasági alapismereteket, növénytermesztést, állattenyésztést és gépüzemeltetést tartalmaz. Online is elvégezhető, és a sikeres vizsga után az örökös földművesként regisztrálható.

Mikor érdemes hagyatéki ügyvédhez fordulni?

Hagyatéki ügyvéd bevonása különösen indokolt lehet, ha az örökléssel kapcsolatban vita merül fel, több örökös érintett, vagy a hagyaték összetettebb vagyoni elemeket tartalmaz.

Mivel minden hagyatéki ügy egyedi, a konkrét lehetőségek megítélése személyes jogi egyeztetést igényel.

👉 Hagyatéki ügyvéd Budapest – további információ és időpont egyeztetés