Mit örököl az elhunyt felesége vagyis a túlélő házastársa? Amikor egy házastárs meghal, a túlélő feleség illetve férj öröklése elsősorban attól függ, hogy rajta kívül milyen örökösök maradtak. Természetesen a túlélő feleségekre illeteve túlélő férjekre azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak, így a túlélő feleségen, fordított esetben a túlélő férjet is (együtt: túlélő házastársat) értjük. A magyar jog részletesen szabályozza a feleség és férj öröklési jogait, figyelembe véve a leszármazókat és a szülők esetleges jelenlétét is. Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a szabályokkal, hogy elkerüljük a későbbi jogvitákat. Cikkünk célja, hogy segítsen eligazodni a feleség, illetve férj törvényes öröklésével kapcsolatos jogi tudnivalókban.
A Polgári Törvénykönyv egyértelműen fogalmaz a feleség és férj öröklése kapcsán, amennyiben az elhunytnak vannak leszármazói. Ebben az esetben a túlélő házastársat megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezési, felszerelési tárgyain. Ezt a haszonélvezeti jogot nem lehet korlátozni, és a házastárssal szemben a megváltása sem igényelhető. Emellett a hagyaték többi részéből a túlélő feleség/férj egy gyermekrészt örököl. Ez azt jelenti, hogy a vagyon megoszlik a gyermekek és a túlélő házastárs között, mintha a házastárs is egy gyermek lenne.
Fontos tudni, hogy osztályos egyezség keretében lehetőség van arra, hogy a túlélő feleség illetve férj a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon. Ez rugalmasságot biztosít a feleknek a házastárs öröklésének rendezésében.

A túlélő házastárs bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását a jövőre nézve. Ennek során figyelembe kell venni a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeit. A megváltásra kerülő vagyonból a feleséget természetben vagy pénzben egy gyermekrész illeti meg. Ez a rendelkezés is a házastárs öröklése kapcsán biztosít jogokat.
Ha nincs leszármazó, vagy nem örökölhet, az örökhagyó felesége illetve férje örökli a közösen lakott lakást és annak berendezését, felszerelését. Az ezen felüli hagyaték felét a házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban. Ha egyik szülő kiesik, helyét a másik szülő és az örökhagyó házastársa örökli fejenként egyenlő arányban.
Abban az esetben, ha sem leszármazó, sem szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó felesége illetve férje egyedül örököl mindent.
Nem örökölhet azonban az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Erre a körülményre az hivatkozhat, aki a kiesés folytán örökölne, vagy mentesülne a végintézkedéssel rá rótt kötelezettségtől. Ez a szabályozás a feleség öröklésének egyik korlátja.
Tekintsünk egy esetet: Kázmér elvált és van egy gyermeke az első házasságából, akit Teodornak hívnak. Később újra házasodott, és feleségével, Natáliával közösen laktak a Kázmér tulajdonában lévő rózsadombi házban. Kázmér emellett tulajdonosa volt egy belvárosi lakásnak és egy építőipari vállalkozása is volt, vagyis a cég üzletrészének ő volt a tulajdonosa. Kázmér halála esetén a feleség öröklése a következőképpen alakul:
Az öröklési jog rendkívül összetett terület, és a fenti információk csak általános tájékoztatást nyújtanak. Minden eset egyedi, ezért javasolt szakértő ügyvéd segítségét igénybe venni – még a hagyatéki eljárás előtt – a felmerülő kérdések megválaszolásában és a jogviták elkerülésében.
További információkért és személyre szabott tanácsadásért vegye fel velünk a kapcsolatot.