Cégeljárás körében végzett ügyvédi tevékenység:

I. Tájékoztatás a cégalapítást megelőzően

Megbízó tájékoztatása a cégalapítás folyamata és költségei tárgyában.

II. Dokumentumok elkészítése

A cégalapítás során alkalmazott, a felek igényeinek és a jogszabályoknak megfelelő dokumentumok előkészítése és előzetes egyeztetése a felekkel, szükség esetén további konzultáció.

III. Alapító okirat ellenjegyzése

Dokumentumok aláírása ügyvédi ellenjegyzése az ügyvédi irodában.

IV. Jogi képviselet a cégbejegyzési eljárás során

Társaság jogi képviseletének ellátása a cégeljárás során.

V. Jogi képviselet a változásbejegyzései eljárás során

Cég adataiban bekövetkezett változás esetén szükséges dokumentumok elkészítése és képviselet a változásbejegyzései eljárás során.

A gazdasági társaságokról röviden

Üzletszerű gazdasági tevékenység vállalkozás formájában történő megkezdése során felmerül az a kérdés, hogy vállalkozásunkat milyen formában hozzuk létre. A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mindegyik gazdasági társaságra vonatkoznak a Ptk-ban meghatározott közös szabályok illetve az egyes gazdasági társaságokra előírt speciális szabályok.

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetében a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.

A tag vagyoni hozzájárulását nevezzük törzsbetétnek. Az egyes tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; azonban az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétek összege alkotja meg a törzstőkét, amely a hatályos Ptk. szerint nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

A közkereseti társaság (kkt.) tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

A tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértéke körében a törvény nem tartalmaz sem az egyes tagokra nézve, sem pedig a társaság vagyonára nézve minimum előírást.

A betéti társaságra (bt.) lényegében a közkereseti társaság szabályai vonatkoznak. Az alapvető különbség a kettő között az, hogy a betéti társaság esetén van legalább egy beltag, aki a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, továbbá van legalább egy kültag, aki a társasági kötelezettségekért főszabály szerint nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

A tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértéke körében a törvény a bt. esetében nem tartalmaz sem az egyes tagokra nézve, sem pedig a társaság vagyonára nézve minimum előírást.

A részvénytársaság esetében a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.

A részvénytársaságok között megkülönböztetjük a nyilvánosan működő részvénytársaságot (nyrt.), amelynek részvényeit tőzsdére bevezették és a zártkörűen működő részvénytársaságot (zrt.), amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére.

Az összes részvény névértékének összege alkotja a részvénytársaság alaptőkéjét, mely alaptőke a zrt. esetében nem lehet kevesebb ötmillió forintnál, az nyrt. esetében pedig nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.