A magyar jog szerint bárki, aki törvényes örökös, dönthet úgy, hogy nem kívánja megszerezni az örökséget. Ennek két fő formája van: az öröklésről való lemondás és az örökség visszautasítása.
Ebben a cikkben az öröklésről való lemondást mutatjuk be.
A lemondás az öröklésről egy előzetes, még az örökhagyó életében kötött írásbeli szerződés, amelyben az örökös vállalja, hogy egészben vagy részben lemond az örökségéről. Ez tehát nem azonos az örökség visszautasításával, amely csak az örökhagyó halála után lehetséges.
A lemondás kizárólag az örökhagyóval írásban kötött szerződéssel érvényes.
A formai követelmények miatt mindenképp javasolt ügyvéd közreműködése, hiszen a későbbi viták elkerülése érdekében pontosan kell rögzíteni a felek akaratát.
A lemondás alapesetben nem érinti a lemondó személy gyermekét vagy unokáit.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki lemond az örökségről, a helyébe – általános szabályként – a gyermekei lépnek, és ők örökölnek helyette.
A lemondás a leszármazókra abban az esetben hat ki, amennyiben a megállapodás kifejezetten így szól.
Igen. Lehetőség van a meghatározott személy javára történő lemondásra.
Ez például akkor lehet praktikus, ha a család szeretné előre rendezni, hogy egy későbbi öröklésnél melyik hozzátartozó jusson nagyobb hányadhoz.
Ha egy leszármazó (például egy gyermek) lemond az öröklésről, akkor – ha a szerződésben nincs külön kikötés – az ő helyére automatikusan a többi leszármazó lép, és ők örökölnek helyette.

A jogszabály két fontos kérdést is rendez, miszerint a kötelesrészre illetve az utóbb szerzett vagyonra is kiterjed-e a lemondás.
Ha a felek máshogy nem állapodnak meg, a lemondás a kötelesrészről való lemondást is jelenti. Ez különösen fontos, mert sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kötelesrész automatikusan járna – de a lemondás ezt is megszüntetheti.
A lemondás nem csak az aktuális vagyonra vonatkozik, hanem arra is, amit az örökhagyó a lemondás után szerez. Tartalmaz egy kivételt a jogszabály: ha a vagyonnövekedés olyan rendkívüli mértékű, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg. Erre példa lehet ha a lemondási szerződés megkötését követően jut a lemondó személy tudomására, hogy az örökhagyó egy nagy értékű céges üzletrészt örökölt.
A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.
A lemondás tárgyában kötött szerződés érvénytelen, ha:
Például a lemondó fél nem azt a tartalmú nyilatkozatot akarta tenni, amit végül aláírt, vagy nem is akart ilyen nyilatkozatot tenni.
Az örökhagyó nyilatkozatra például téves információ vagy alaptalan remény alapján gondolta úgy, hogy érdemes lemondani, de az a körülmény később kiderült, hogy nem is állt fenn.
Az örökhagyóra például valaki nyomást gyakorolt rá, rábeszélte, vagy olyan helyzetbe hozta, ami miatt nem szabad akaratából döntött.
Fontos, hogy ezek csak akkor eredményeznek érvénytelenséget, ha a fél egyébként nem tette volna meg a nyilatkozatot ilyen körülmények nélkül.
| Lemondás | Visszautasítás |
| Az örökhagyó életében történik | Az örökhagyó halála után |
| Írásbeli szerződés kell hozzá | A hagyatéki eljárás során tehető meg |
| Lehet ellenszolgáltatás | Nincs ellenszolgáltatás |
A lemondás gyakran felmerül:
Minden eset egyedi, ezért ilyen döntés előtt érdemes ügyvéddel egyeztetni, hogy a szerződés valóban pontosan tükrözze a felek akaratát, és később ne okozzon jogvitát.
Az öröklési jog összetett terület, és egy rosszul megfogalmazott megállapodás akár évekkel később is komoly konfliktushoz vezethet.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, vagy foglaljon konzultációs időpontot online.