Öröklési ügyekben gyakran felmerül a kötelesrész, amely bizonyos esetekben megilleti a törvényes örökösöket. Jelen cikkünkben bemutatjuk a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Kinek jár kötelesrész?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Így tehát amennyiben az örökhagyó végrendelkezett és újdonsült szerelmére hagyta a teljes vagyonát, akkor a gyermekét kötelesrész illeti meg.

Mi a kötelesrész alapja?

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Ide kell érteni az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is.

A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Az alapot tehát úgy tudjuk kiszámolni, hogy a meglévő vagyonhoz hozzáadjuk azt a vagyont, amelyet örökhagyó néhány (legfeljebb 10) évvel ezelőtt elajándékozott.

Ha az örökhagyó tartási szerződést kötött és így lakását az őt tartani vállaló személyre átruházta és a tartási szerződés megkötése valamint örökhagyó halála között kevesebb mint 2 év telt el, akkor speciális szabály érvényesül. Ebben az esetben hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához a vagyonnak a tartással nem fedezett részét.

Nem tartoznak a kötelesrész alapjához a következők;

a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke.

b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott.

c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke.

d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke.

e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

A kötelesrész mértéke

Kötelesrész címén a jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna.

Tehát ha örökhagyónak volt egy gyermeke, aki törvényes örökösként 1/1 örökölt volna minden vagyont, de örökhagyó halála előtt 2 évvel az újdonsült szerelmének ajándékozta a 300 millió forintot érő házát, és így „csak” a 30 millió forint értékű céges üzletrészt örökli meg törvényes öröklés útján a gyermek, akkor a következőképp kell számolni.

Összeadjuk a meglévő hagyaték (30 millió forint) értékét és hozzáadjuk a legfeljebb 10 évvel korábban ajándékba adott lakás (300 millió) értékét. Így megkapjuk a 330 millió forintot. Ennek 1/3-a illeti meg a törvényes örököst, ami 110 millió forint. Ebbe az összegbe be kell számítani, amit valóban örökölt az örökhagyó gyermeke: 30 millió forint. Így 80 millió forintos kötelesrész iránti igénnyel (követeléssel) tud fellépni.

Kötelesrész érvényesítése

Fontos tudni, hogy a fentieket a jegyző/közjegyző hivatalból (magától) nem veszi figyelembe a hagyatéki leltározás körében. Az erre irányuló igényt külön be kell jelenteni és meg kell indokolni a hagyatéki eljárás során.

Mikor érdemes hagyatéki ügyvédhez fordulni?

Hagyatéki ügyvéd bevonása különösen indokolt lehet, ha az örökléssel kapcsolatban vita merül fel, több örökös érintett, vagy a hagyaték összetettebb vagyoni elemeket tartalmaz.

Mivel minden hagyatéki ügy egyedi, a konkrét lehetőségek megítélése személyes jogi egyeztetést igényel.

👉 Hagyatéki ügyvéd Budapest – további információ és időpont egyeztetés