Ingatlan adásvételi szerződés megkötése során az alábbi költségekkel kell számolni.
Az adásvételi szerződés szempontjából a legfontosabb tényező, egyben költség a vevő részéről az ingatlan vételára. A vételár természetesen a felek megállapodását képezi, az adásvétel nélkülözhetetlen feltétele, hogy ebben a körben közös nevezőre jussanak a felek.
A vételár megfizetésének módja és ütemezése a szerződésben kerül rögzítésre.
A vevőnek az ingatlan megszerzésekor illetéket kell fizetnie. Az illeték általános mértéke a megvásárolt ingatlan forgalmi értékének 4%-a. (1 milliárd forint felett az 1 milliárd forintot meghaladó része után 2%, de maximum 200 millió forint.)
Az illetéket az ingatlan forgalmi értékéből kell kiszámítani. Az ingatlan forgalmi értékét a NAV állapítja meg. A forgalmi érték az az érték, amelyért az ingatlan általában eladható, ezért sok esetben megegyezik azzal a vételárral, amiben a felek megegyeztek és az adásvételi szerződésben szerepel. Ennek az összegnek a 4 százaléka az illeték.
A lakóház építésére alkalmas telek megszerzése akkor illetékmentes, ha a vevő vállalja, hogy arra 4 éven belül lakóházat épít. A nyilatkozattétel után a NAV felfüggeszti az illetéket és ha 4 éven belül felépült a ház, véglegesen törli is azt. Ellenkező esetben az eredeti illetéket késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
Cserepótló kedvezmény: lakástulajdon vásárlásakor, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belüli eladja, akkor az illeték mértéke a két lakás értékének különbözete után 4%. Amennyiben a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor nem kell fizetni illetéket.
Az ingatlan eladójának személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az eladott ingatlant öt éven belül szerezte.
Ha az ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelme keletkezett, akkor annak 15 százalékát kell adóként megfizetnie. A személyi jövedelemadó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. Ehhez a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, de a költségek összege nem lehet több a bevételnél. Az így kapott összeg a számított összeg, ami szerzés és az eladás között eltelt idő függvényében csökken. Ha szerzést követő 5. évben, vagy utána történt az értékesítés, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.
Ha eladott ingatlanát, lakását legalább 5 éve szerezte, vagy a költségei elérik a bevételét, vagy az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során érintett ingatlanonként 10.600,-Ft eljárási díj fizetendő.
A tulajdonjog és vevői jog bejegyzése során felmerülő eljárási díjat a vevő, a jelzálogjog törlése során fizetendő eljárási díjat az eladó fizeti meg.
A tulajdoni lap lekérésének költsége alkalmanként 4.800 Ft.
Tulajdoni lap általában két alkalommal kerül letöltésre az eljárás során: az okiratok elkészítése időpontjában valamint az adásvételi szerződés aláírásának napján.
Fentieken túl az okiratszerkesztő ügyvéd részére munkadíj fizetendő, melynek megfizetésére a vevő köteles.
Az ügyvédi munkadíj irodánk esetén az ingatlan forgalmi értéke valamint az ügy bonyolultsága alapján kerül felszámításra. Az ügy bonyolultsága körében értékelendő szempontok: szerződő felek száma, hitelfelvétel, CSOK igénylés, terhelt ingatlan, külföldi szerződő fél, kiskorú szerződő fél, idegennyelvű szerződés.
A felmerülő ügyvédi munkadíjról az online árajánlatot küldünk Önnek, mindössze annyit kell tennie, hogy az alábbi oldalon található űrlapot kitölti és a küldés gombra kattint: https://drkalocsadavid.com/adasvetel/