Az alábbiakban bemutatjuk, mikor indítható fizetési meghagyás, milyen feltételei vannak az eljárásnak, és mire érdemes figyelni a gyakorlatban.

A bejegyzés célja, hogy közérthető módon bemutassa, milyen esetben kezdeményezhető a fizetési meghagyás (FMH), milyen feltételekhez köti a jogszabály, és mely esetekben nem alkalmazható ez az eljárás a lejárt pénzkövetelések érvényesítése során.

Lejárt pénzkövetelés esetén indítható FMH

A törvény főszabályként kimondja, hogy pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az FMH kizárólag akkor jöhet szóba, ha:

• a követelés pénzben meghatározott,
• a fizetési határidő már eltelt,
• az adós nem teljesítette kötelezettségét.

Fontos ugyanakkor, hogy nem minden pénzhez kapcsolódó igény minősül pénzfizetésre irányuló követelésnek. Így például a zálogjogból fakadó igény nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárásban.

Mikor kötelező fizetési meghagyást indítani?

A törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy bizonyos esetekben nem választható meg szabadon az eljárás.

Ha a követelés:

• kizárólag pénz fizetésére irányul,
• lejárt,
• és az összege nem haladja meg a 3 millió forintot,

akkor a jogosult főszabály szerint csak fizetési meghagyás útján érvényesítheti igényét, feltéve, hogy a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyen összegű követelésnél nem lehet azonnal bírósági pert indítani, hanem először az FMH eljárást kell megkísérelni.

Milyen követelések esetén nem alkalmazható az FMH?

A jogszabály több kifejezett kizáró okot is felsorol. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bizonyos jogviszonyokból eredő követelések esetén az FMH alkalmazása korlátozott.

Így például:

• munkaviszonyból,
• közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi vagy egyéb hasonló jogviszonyból
  származó pénzkövetelések főszabály szerint nem érvényesíthetők fizetési meghagyással.

Kivételt jelenthet, ha az igény nem a jogviszony létrejöttével, megszűnésével vagy fegyelmi jogkövetkezménnyel kapcsolatos, hanem pusztán pénzfizetésre irányul. Ezekben az esetekben az eljárás megválasztása különös körültekintést igényel.

Milyen összegig indítható FMH?

A törvény felső értékhatárt is megállapít: 30 millió forintot meghaladó pénzkövetelés esetén nem indítható fizetési meghagyásos eljárás, a követelés kizárólag polgári perben érvényesíthető.

Hárommillió forint feletti és harmincmillió forint alatti követelés esetén a jogosult választhat, hogy fizetési meghagyást indít‑e, vagy közvetlenül bírósághoz fordul.

Belföldi kézbesítési cím szerepe

A fizetési meghagyás kibocsátásának feltétele, hogy a felek rendelkezzenek ismert belföldi kézbesítési címmel. Ennek hiányában a közjegyző nem bocsáthat ki fizetési meghagyást, még akkor sem, ha a követelés egyébként megfelelne az értékhatároknak.

Összeghatárok a fizetési meghagyásos eljárásban

A hatályos jogszabályok alapján az alábbi fő szabályok érvényesülnek:

• 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelés esetén
  a követelés érvényesítése kötelezően fizetési meghagyásos eljárás útján történik.
• 3 millió forint felett, de 30 millió forintot meg nem haladó összegnél
  a jogosult választhat, hogy fizetési meghagyást indít, vagy közvetlenül bírósági pert kezdeményez.
• 30 millió forintot meghaladó pénzkövetelés esetén
  fizetési meghagyás nem indítható, a követelés kizárólag peres úton érvényesíthető.

Kapcsolat

Amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás megindításának feltételeivel kapcsolatban bizonytalan, vagy szeretné átlátni, hogy az adott ügyben mely jogi lépés lehet indokolt, érdemes a pénzkövetelés érvényesítését egységes folyamatként kezelni.

A fizetési felszólítástól a fizetési meghagyásos eljáráson át egészen a végrehajtásig terjedő lehetőségeket részletesen bemutatjuk a követeléskezelés oldalunkon.

Ha konkrét kérdése merül fel, vagy szeretné, hogy ügyét ügyvédi közreműködéssel, jogszerű és átlátható módon tekintsük át, vegye fel velünk a kapcsolatot!