Rágalmazás büntetőjogi meghatározása

A Btk. 226. § (1) bekezdése szerint, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rágalmazás jogi tárgya

A rágalmazás jogi tárgya az emberi becsület, amely két fő elemből áll: a társadalmi megbecsülésből és az emberi méltóságból. A társadalmi megbecsülés az egyénről kialakult társadalmi értékítéletet jelenti, míg az emberi méltóság az egyén igényét fejezi ki arra, hogy olyan elbírálásban részesüljön, amely megfelel a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményeinek. Fontos megjegyezni, hogy az emberi méltóság független a társadalmi értékítélettől, és mindenkit megillet.

Rágalmazás és becsületsértés

A rágalmazás és a becsületsértés közötti különbség abban rejlik, hogy míg a rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezéssel valósul meg, addig a becsületsértés a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel.

Sértett

A rágalmazás passzív alanya bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség lehet, beleértve a gyermekkorú és a kóros elmeállapotú személyeket is.

Elkövetési magatartás

A rágalmazás elkövetési magatartása lehet tényállítás vagy híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. A tények jogi értelemben az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése. A híresztelés mások által tett tényállítás továbbadását jelenti, míg a tényre közvetlenül utaló kifejezés egy jellemző mozzanat kiemelése vagy továbbadása, amelyből logikailag az egész történésre lehet következtetni.

A rágalmazás következményei

Fontos, hogy a rágalmazó tényállítás alkalmas legyen a becsület csorbítására. Ezt nem a sértett szubjektív értékítélete alapján kell megítélni, hanem az objektív értelmezés és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint.

Minősített esetek

A rágalmazás minősített esetei, amelyek két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, illetve jelentős érdeksérelmet okozva történnek.

Összegzés

A rágalmazás tehát komoly jogi következményekkel járhat, és fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen magatartások minősülhetnek annak. A rágalmazás magánindítványra büntethető, ezzel egy következő bejegyzésünkben foglalkozunk.