Gyakran talĂĄlkozhatunk a fenti kĂ©t szerzĆdĂ©stĂpussal, azonban nem mindig egyĂ©rtelmƱ, hogy melyik tĂpusĂș szerzĆdĂ©st fedi le az adott jogĂŒgylet. đ€
A vĂĄllalkozĂĄsi szerzĆdĂ©s esetĂ©n a vĂĄllalkozĂł vĂĄllalja egy meghatĂĄrozott eredmĂ©ny (mƱ) megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt, mĂg a megrendelĆ köteles azt ĂĄtvenni Ă©s a vĂĄllalkozĂłi dĂjat megfizetni. đ°
A megbĂzĂĄsi szerzĆdĂ©s esetĂ©n a megbĂzott köteles a megbĂzĂł ĂĄltal rĂĄbĂzott feladatot elvĂ©gezni, a megbĂzĂł pedig köteles a megbĂzĂĄsi dĂjat megfizetni. đŒ
A vĂĄllalkozĂĄsi szerzĆdĂ©s a vĂĄllalkozĂł tevĂ©kenysĂ©gĂ©re Ă©s az ĂĄltala elĂ©rhetĆ eredmĂ©nyre fĂłkuszĂĄl, mĂg a megbĂzĂĄsi szerzĆdĂ©snĂ©l az ellĂĄtandĂł feladat a központi szempont. đ
A vĂĄllalkozĂĄsi szerzĆdĂ©s ĂĄltalĂĄban hosszabb tĂĄvĂș Ă©s nagyobb projektekhez, mĂg a megbĂzĂĄsi szerzĆdĂ©s ĂĄltalĂĄban rövidebb tĂĄvĂș Ă©s konkrĂ©t feladathoz kapcsolĂłdik. đ
A vĂĄllalkozĂĄsi szerzĆdĂ©s a vĂĄllalkozĂłi dĂj alapjĂĄn valĂłsul meg, mĂg a megbĂzĂĄsi szerzĆdĂ©snĂ©l a megbĂzĂĄsi dĂj a megbĂzott feladat ellĂĄtĂĄsĂĄnak alapja. đ”
A vĂĄllalkozĂĄsi szerzĆdĂ©snĂ©l a vĂĄllalkozĂł vĂĄllal kockĂĄzatot az elĂ©rhetĆ eredmĂ©ny (mƱ) tekintetĂ©ben, mĂg a megbĂzĂĄsi szerzĆdĂ©snĂ©l a megbĂzott vĂĄllal kockĂĄzatot a feladat teljesĂtĂ©se tekintetĂ©ben. đ€
A vĂĄllalkozĂĄsi szerzĆdĂ©snĂ©l a vĂĄllalkozĂł ĂĄltalĂĄban önĂĄllĂłan dönt a tevĂ©kenysĂ©g megszervezĂ©sĂ©rĆl, mĂg a megbĂzĂĄsi szerzĆdĂ©snĂ©l a megbĂzott a megbĂzĂł utasĂtĂĄsait követi. đ§
Fontos kĂŒlönbsĂ©g, hogy a megbĂzĂĄs nem eredmĂ©nykötelem, Ăgy a megbĂzott megbĂzĂĄsi dĂjra akkor is jogosult, ha eljĂĄrĂĄsa nem vezetett eredmĂ©nyre, kivĂ©ve, ha az eredmĂ©ny rĂ©szben vagy egĂ©szben azĂ©rt maradt el, mert a megbĂzott felrĂłhatĂłan jĂĄrt el. đ°